Bródy Imre

Gyulán született fizikus, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Doktori értekezését az egyatomos gázok kémiai állandójáról írta. Előbb középiskolai tanár volt, majd a tudományegyetem gyakorlati fizikai tanszékének tanársegédje. Pályája elején értékes elméleti kutatásokat végzett: fajhővel és molekulahővel foglalkozott. 1920-tól rövid ideig Göttingenben Max Born tanársegédjeként dolgozott, együtt alkották meg a kristályok dinamikai elméletét. 1923-ban hazatért, és élete végéig az Egyesült Izzó mérnökeként dolgozott.

Legfontosabb találmánya 1930-ból származik. Lényege, hogy argon helyett kriptongázzal töltötte fel a lámpákat. Mivel az új töltőgáz nagyon drága volt, munkatársaival eljárást dolgozott ki a kripton levegőből történő előállítására. Az általa feltalált kriptontöltésű izzólámpa gyártása 1937-ben indult meg Ajkán.

Ezután Bródy újabb fényforássproblémákon dolgozott, de 1944-ben Magyarország német megszállása után együtt maradt családjával, így annak ellenére, hogy a gyár mentességet szerzett neki, a biztos halált választotta. 1944. december 20-án halt meg Mühldorf-ban, a fasizmus áldozataként.

Az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat díjat nevezett el róla, így állítva emléket munkásságának.

/www.brody-ajka.sulinet.hu/